Kikapcsolódás, pihenés, tanulás festői könyezetben
Gyergyószentmikóson, a Csíky-kertben.
Szent Benedek Tanulmányi Központ logó

Szent Benedek
Tanulmányi Központ

Banner frame

Gyergyószentmiklós főtere

Gyergyószentmiklós főtere, Gheorgheni (félórás séta a Csíky-kertből)

Gyergyószentmiklós Hargita megye harmadik legnépesebb városa, 810 m tengerszint feletti magasságban.

Gyergyószentmiklós szíve, az egykori Piactér, ma Szabadság tér néven Székelyföld egyik legszebb, parkosított kisvárosi főtere.

A főtér mai arculata fokozatosan alakult ki, városias voltát elsősorban az örmények által építtetett házak adják. A főtér – régi piac – üzletsora, polgári lakásai, a Márton Áron utca épületei olyan kincset képeznek, amelyek kulturális örökségünk részei. A mai polgármesteri hivatal a Novák Palota, azaz az egykori Örmény Bank épületében működik. A módosabb lakók olykor ismert nevű építészeket kértek fel házaik megtervezésére.

A város látványosságait gazdagítja a római katolikus templom, örmény templom, református templom, zsinagóga és több, örmény család által épített, barokk stílusú már műemléknek nyilvánított épület.

A római katolikus templom

A város legrégebbi műemléke.

Gyergyószentmiklós, mint a neve is bizonyítja, egy ideig a medence vallási központját képezte, első temploma a XV. század végén gótikus stílusban épült. Építésének dátumát a mostani torony alatti ajtókeret szemöldökkövébe bevésett dátum jelzi: 1498. Ez a templom valószínűleg már nem felelt meg a számbelileg gyarapodó és jogilag külön vált egyházközség igényeinek és ezért kezdődött el 1756 táján az új templom építése. A gót stílusban épített templom Fogarasi György építész vezetése alatt készült el és Bajthay Antal püspök szentelte fel Szent Miklós püspök tiszteletére. A fallal körülvett új templomot barokk stílusban építették, de a torony emeleti részén befalazott gótikus ablakok emlékeztetnek a csúcsíves kor templomára. 1995-ben a torony felújítási munkálatai során a déli oldalfalon napórát tártak föl latin felirattal. Ortus docet bene vivere – Napkelet, taníts meg helyesen élni.

FotókeretFotókeretFotókeret

A gótikus korszakból fennmaradt egy 1548-ból való harang is. Középkori emléke egy pergamenlapokból készült kéziratos Missale. Kórushomlokzata és két oldalsó kapubejárata jellegzetesen gyergyószéki barokk. A homokkő kerítésből Nepomuki Szent János festett kőszobra háttal fordul az útnak. A templom védőszentjének, Szent Miklós püspök szobra látható a főoltáron. A főoltár, mellékoltár és a szószék barokk stílusú, a Szent Anna oltár rokokó, az orgona csúcsíves. A templomot 1837-ben renoválták, ekkor a város nagy szülöttje, Fogarassy Mihály erdélyi püspök orgonát ajándékozott a templom részére. A plébánia épülete 1758-ban épült.

A templom szomszédságában a Páli Szent Vince női apácazárda és leányiskola (Fogarassy Leánynevelő Intézet) volt 1876-1948 között, ahol színjátszást, táncot és zenét tanítottak. Fogarassy Mihály püspök mellszobra áll az épület előtt, amelyben ma szakmai iskola működik.

Örmény katolikus templom

Gyergyószentmiklóson már 1637-től éltek örmények. Rokaly József történész szerint "azt lehet mondani, hogy Gyergyószentmiklós elképzelhetetlen az örmény múlt nélkül és az örmény kereskedők, kézművesek szakmabeli hozadéka nélkül."

A ma már magyarul beszélő örmény közösség jelentős mértékben formálta, alakította Gyergyószentmiklóst.

Fotókeret

A magyarok és örmények mindennapjai az elmúlt évtizedek, évszázadok során szorosan egybefonódott. Közös ünnepek és rendezvények adnak lehetőséget az idelátogatóknak a páratlan örmény konyha, kultúra megismerésére.

Az örmény templom 1730-34 között épült barokk stílusban, Theodorovics Simon kezdeményezésére, a munkálatokat a helybeli Kósza Szehágián, Karácsony János és János Lázár vezették. A XVIII. századi keresztelőkút domborművén négy női figura jelképezi az emberi életkorokat, míg a szenteltvíztartó négy alakja pedig az évszakokat jeleníti meg. A festett mennyezet Szirmai Lajos festőművész alkotása (1889). Az egyhajós templomnak egyetlen, északi oldalkápolnája van. A kapubejárat késő - reneszánsz stílusú. A templom egy 1650-ben épült kőkápolna emlékeit is őrzi. A templom ékessége a barokk szószék, a fő- és mellékoltárok, valamint Szent Gergely 1752-ben Velencében készült oltárképe.

A kapubástyákkal ellátott várfala 1748-ból való. Az örmény templom erődtemplomnak tűnik, ugyanis a templomot nyolcszögű meredek cserepes sisakkal fedett két lőportorony és tört alaprajzú kőfal veszi körül. A csurgatott vakolatú, zsindelyfedésű kőfal lőréseit később befalazták, csupán belülről látható az egykori lőrések helye. A várfal belső, ablakszerű mélyedéseibe 1750 táján készült mesteri domborművek és festmények láthatók. A cinteremben számos, homokkőből készített síremlék látható.

Más látnivalók Gyergyószentmiklóson:

  • A református templom a főtér dísze. Építési ideje 1895-1899, bővítésére 1992-ben került sor, amikor lényegesen növelték a befogadóképességét.
  • A Szent-Miklós-szobor a főtéren, a parkban áll. Készítője Burján Emil helyi képzőművész. Ez egyben a város szimbóluma is.
  • A zsinagóga 1927-ben épült a helyi zsidó hitközség lelkes kezdeményezéséből. Gyergyószentmiklóson a zsidóság javarészt Bukovinából érkezve telepedett meg az 1870-es évekkel kezdődően.
  • Szent István római katolikus templomot 2008 augusztus 20-án szentelték fel Szent István tiszteletére. A Bucsin-negyed-i plébánia templom Köllő Miklós műépítész és Csiszér Lóránt mérnök terve alapján épült.
  • Tarisznyás Márton Múzeum épülete a Rákóczi Ferenc utcában található. 1770-1778 között épült barokk stílusban, Vertán István építész által. 1820-ban az osztrák hadseregnek adták át, majd 1849-ig az I. székely határőrezred gyergyói zászlóaljának parancsnoksága székelt itt, 1849 után erdészeti hivatal, majd adóhivatal, 1961-től Városi Múzeum. Érdekesek az udvar felőli árkádok és a füstcsatornái. A Múzeum kiállításai erdőgazdálkodás, néprajz, helytörténet. Az "Erdő néprajza" címmel ad otthont, illetve a múzeumalapító Tarisznyás Márton gyűjtésének, s a vidéki fafeldolgozáshoz kötődő iparágainak hagyományát őrzi. A Múzeum őrzi Karácsony János festőművész hagyatékát és Elekes Vencel műgyűjtő kortárs művészetet felölelő adományát, amely 170 táblakép, grafika, szobor mellett 500 ex librist is számlál.
  • Alszegi csengettyű a Békény utca nyugati szegletében látható fedett harangtorony, csengettyű-ház, amelyet a XIX. században építettek újjá, előtte zsindelyezett feszület áll.
  • Vízimalom a Békény utca 77. szám alatt található. A Békényen ma is működő malmot 1868-ban a Tinka család építette, jelenleg a Tarisznyás Márton Múzeum tulajdona.
Fotókeret

Szabadidő

Csíky-kert és környéke
Gyergyószentmiklós főtere
Gyergyószentmiklós környéke
Sugó barlang és környéke
Gyilkos-tó és környéke
Marosfő, Maros és Olt forrása
Csíksomlyó
Szent Anna-tó és környéke
Látogatás sóvidékre
Bottom logó
Készítette és üzemelteti aColorWeb logo