Kikapcsolódás, pihenés, tanulás festői könyezetben
Gyergyószentmikóson, a Csíky-kertben.
Szent Benedek Tanulmányi Központ logó

Szent Benedek
Tanulmányi Központ

Banner frame

Gyilkos-tó és környéke

Gyilkostó és környéke - Lacu Roşu (54 km oda vissza a Tanulmányi Központtól)

A Gyilkos-tó aránylag fiatal képződmény, 1837-ben keletkezett. Tudományos megközelítésből Gyilkos-hegy ÉNy-i lábánál felhalmozódott hatalmas mennyiségű sziklatörmelék egy hosszantartó esőzés következtében lecsúszott, és elzárta a Veres patak völgyét. A tó jellegzetessége, hogy vizéből még mindig kiállnak a völgyet eredetileg borító fenyőerdő fatörzs-maradványai.

FotókeretFotókeretFotókeret

A Gyilkos-tó legenda

Élt valamikor Gyergyó környékén egy csodaszép leány, Fazekas Eszter. Haja kökényfekete volt, szeme szürkészöld, alakja, mint a szélben hajladozó büszke jegenye. Egy napsütéses júliusi délelőtt Eszter elment a szentmiklósi vásárba. Ott találkozott egy olyan daliás legénnyel, aki két karjának szorításával kipréselte a medvéből a szuszt, és aki a legszívhezszólóbban furulyázott az egész környéken, de tudott házat ezermesterkedni és szekeret is faragni. Ahogy a szemük összevillant - és mert a szerelem hirtelen jön és szíven üt, mint a villám - megszerették egymást.

A fiú égszínkék selyemkendőt vásárolt Eszternek a tükröspogácsa mellé és megkérte, hogy legyen a mátkája. Az esküvőre nem kerülhetett sor, mert a legényt elvitték katonának. A lány hűségesen várta kedvesét.

FotókeretFotókeretFotókeret

Esténként, amikor a nap a hegyek mögé ereszkedett, agyagkorsójával kiment a fenyvesek alá a csobogóhoz és ott sóvárgott órákon át szíve választottja után. Még a közeli hegyeknek is meglágyult a szíve a sóhajtozásaitól, fájdalmas szép énekétől.

Történt azonban egyik vasárnap délután, hogy meglátta Esztert arra jártában egy zsiványvezér. Nyergébe kapta a gyönyörű leányt és elvágtatott vele, mint a szélvész a Kis-Cohárdhoz, az ezerarcú sziklák közé, ahol tanyája volt.

Aranyát, ezüstjét ígérte Eszternek, gyémántos palotát akart építeni, csakhogy megszeresse.

A fiatal leány nem viszonozta a zsivány szerelmét. Régi mátkáját várta vissza, amikor felkelt a nap, és akkor is, amikor lehunyta szemét a világ.

Ennek láttán feldühödött a zsivány és kényszeríteni akarta Esztert, hogy legyen a felesége. Eszter a néma szemtanúkhoz, a hegyekhez kiáltott segítségért. Sikolyát megértették a sziklák és ezen a júliusi éjszakán eget-földet rázó mennydörgéssel válaszoltak.

Zuhogott az eső, a cikázó villámok megvilágították a koromsötét éjszakát.

Hajnaltájban hatalmas robajjal óriási szikladarabok zuhantak a mélybe, és az iszonyatos földindulás maga alá temetett mindent, a leányt, a zsiványt, sőt még a pásztort is nyájastól, aki a szembelevő hegyoldalban legeltetett.

FotókeretFotókeretFotókeret

Július utolsó vasárnapjának hajnalán, a nap első aranyló sugarai bevilágították a sziklákkal borított vidéket. A völgyet, ahol tegnap még kristálytiszta vizével a Vereskő-patak csobogott, teljesen elzárta a leomlott hegyoldal. Amikor a megáradt patakok zavaros vize elérte a sziklagát tetejét, megfojtotta a füveket, bokrokat és megölte a fákat.

A keskeny völgy helyén tó keletkezett, amelynek vizéből máig is kiállnak a fenyőerdő maradványai. A környék pásztorai Gyilkos-tónak nevezték el ezt a tavat. Így lett a hegy halálából az élet vize.

Ha napsütésben belenézel a tó vizébe, Eszter szürkészöld szemei tekintenek szelíden vissza.

Egy kisebb túra keretében, az újonnan kialakított tanösvényen felkapaszkodhatunk a Gyilkos-tó fölé magasodó Kis-Cohárd sziklájára. Csodálatos sziklák, a Nagy-Hagymás, Békás-szoros, Gyilkos-tó, ritka és gyönyörű növényfajok, kis szerencsével pedig zerge, hiúz és más vadállatok kerülhetnek szemünk elé.

FotókeretFotókeretFotókeret

A Békási-szoros a Keleti-Kárpátok legnagyobb és leglátványosabb mészkő-hasadékvölgye, amelyet a szerkezeti törésvonalak és a folyóvízi erózió együttes munkája hozott létre. A Gyilkos-tó vizéből kilépő Békás-patak nagy eséssel, kisebb-nagyobb zúgókon keresztül tör magának utat északkeleti irányban, folyamatosan a mészkősziklákba mélyítve a medrét.

A Gyilkos-tótól a szurdok bejáratáig a meredek sziklákkal szabdalt Tündérkert tárul elénk. A misztikus látványt nyújtó szurdokvölgyet gyalogosan bejárva megcsodálhatjuk a magas mészkőszirteket, barlangokat, illetve bepillanthatunk a Fügés- és Kupás-patak völgyeibe.

Háromkút, Trei Fântâni (88 km oda vissza a Tanulmányi Köponttól)

A Békás-szorostól 15 km-re délre fekvő, a gyimesi csángók hegyek közé felnyúló települése.

Nevét 1913-ban említették először. A falu a legeltetésre feljáró gyimesiek szálláshelyeiből kezdett kialakulni.

Háromkút a Kisbékás-patak két oldalán elszórtan sorakozó házakból áll. A bal parton mintegy ötven család él, zömében magyarok, a patak másik partját alig fél tucat román család lakja. A falu lakói túlnyomórészt gyimesi csángók.

Háromkút három egymáshoz közel álló forrásról kapta a nevét. Legjelentősebb és legszebb a Meleg-forrásnak nevezett (télen sem fagy be) bővizű karsztforrás, amely a majd 1800 m magas Fekete-Hagymás lábánál tör a felszínre. A forrásból kiömlő víz bővizű patak formájában ömlik a Kisbékás-patakba, amelynek kristálytiszta vizében még ma is mosnak az asszonyok. A falu fölé emelkedő fenyvesek már a Nagy-Hagymás Természetvédelmi Terület részét képezik.

FotókeretFotókeretFotókeret

A festői fekvésű völgyben legnagyobb értéknek számít a táj és a kultúra érintetlensége. Igazi természetes környezet, friss levegő, tisztán megmaradt csángó népi értékekkel összefonódott hagyományos életmód képezi Háromkút szépségét, értékét.

Szabadidő

Csíky-kert és környéke
Gyergyószentmiklós főtere
Gyergyószentmiklós környéke
Sugó barlang és környéke
Gyilkos-tó és környéke
Marosfő, Maros és Olt forrása
Csíksomlyó
Szent Anna-tó és környéke
Látogatás sóvidékre
Bottom logó
Készítette és üzemelteti aColorWeb logo